2022. január 18. keddPiroska
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás
vasarnap.transindex.ro

MIHAIL BULGAKOV

Egy hulla kalandjai

2003. okt. 24.

„Íme az én elhunyt drága vasutasom tüdőfotográfiája, az örök világosság fényeskedjék neki!”

-- Köhögjön egyet! -- szólt a 6. számú vasúti körzet orvosa.

A beteg teljesítette a hétköznapi kérést.

-- Ne a szemembe, papa! Éppen képen trafált. Sóhajtson.

A beteg sóhajtott, és a doktornak úgy tetszett, a rendelőben recsegni kezdett egy gramofon.

-- Hohó! -- rikkantotta. -- Ez már beszéd. Láza is van?

-- Hetven fok -- köhögött az orvos köpenyére a kérdezett.

No, hetven fok nem létezik, tűnődött amaz. -- Ide hallgasson, papa, a diagnózisában nincs semmi különös, magának roncsoló tüdővésze van.

-- Mi a fene? Talán még meg is halok?

-- Mindnyájan meghalunk -- felelt kitérően az egészség őre. -- Most pedig, arkangyalkám, írok magának egy beutalót, elutazik Moszkvába speciális röntgenfelvételre.

-- Az segít?

-- Hogy is mondjam, egyeseknek nagyon is. De ha úgy vesszük, felvétellel valahogy kellemesebb.

-- Ez bizony így lehet -- bólogatott az öreg. -- Ha már épp dobod fölfelé a talpadat, és közben rásandítasz a felvételre, megvigasztal! Később meg az özvegy felakasztja a fotót a szalonban, s elszórakoztatja a vendégeit: „Íme az én elhunyt drága vasutasom tüdőfotográfiája, az örök világosság fényeskedjék neki!” És a vendégek is kellemesen érzik magukat.

-- Gratulálok, papa, hogy nem veszti el a lélekjelenlétét. Fogja ezt a beutalót, és poroszkáljon el a zernavo- kocsubejevszkojei állomásfőnökhöz. Az majd kiutal egy jegyet Moszkvába.

-- Legalázatosabban köszönöm.

Betegünk búcsúzóul köpött még egy óriásit, és elballagott az állomásfőnökségre. Csakhogy magának a főnöknek nem férkőzhetett a közelébe, mert útját állta a titkár.

-- Mi kéne, ha vóna?

-- Roncsoló tüdővészem van.

-- A nemjóját! Akkor te súlyos tévedésben vagy. Azt hiszed, az állomásfőnöki iroda szanatórium? Faterkám, cammogj el szépen az orvoshoz.

-- Voltam nála. Ihol a papír, hogy kapok egy vasúti jegyet.

-- Az néked nem jár.

-- És akkor hogy lesz felvétel? Talán te csinálod meg?

-- Nem vagyok én fotográfus. És légy szíves, ne köhögj az irataimra.

-- Ha nincs felvétel, azt mondja a doktor, nincs rend.

-- No, ha így van, akkor kopogtassál be az állomásfőnökhöz.

-- Aggyaisten... khe, khe... Khe, khe!...

-- A markodba köhögj. Micsoda? Jegy? Nem jár. Csak két hónapot szolgáltál. Bírjál ki még egy hónapot.

-- Felvétel nélkül elpatkolok.

-- Eriggy el a bulvárra, csináltass ott.

-- Nem olyan felvétel. Épp hogy ez a bibi.

-- Akkor próbálj beszélni a könyvelővel.

-- Aggyaisten.

-- Tolass hátrébb. Mi kéne?

-- Jegy. A felvétel miatt.

-- Megáll az eszem! Ez itt nem pénztár! Indíts a titkárhoz.

-- Aggyis... Tyfü. Khe... Rrrr!...

-- Te nálam már voltál. Nem köptél még eleget? Keresd meg az állomásfőnököt.

-- Alázatos tisz... Khhhe... khhh...

-- Mi az, mit röhögsz? Küldönc, törüld le a nadrágom. Te meg iszkolj a doktorhoz!

-- Aggyaisten, nem adnak.

-- Akkor mihez kezdjek veled, galambocskám? Jelentkezz az állomásfőnöknél.

-- Nem jelentkezem. Meghalok. Khherrrr...

-- Írok egy kanalast. Ne zuhanj le a padlóra. Felcser, emeld föl!


Két hét múlva

-- Szentséges ég! Hisz te meghaltál!

-- Pontosan ez történt.

-- Akkor meg mi szél hozott erre? Eriggy, fényeskedjen neked a világosság, egyenest a temetőbe!

-- Felvétel nélkül nem lehet.

-- Skandalum! Curikkolj messzéb, igen erős a leheleted.

-- Egészen mindennapi lehelet. Kicsit melegem van.

-- Akkor igyál egy korsó sört!

-- Hullákat nem szolgálnak ki.

-- No, akkor eriggy az állomásfőnökhöz.

-- Aggyonis...

-- Segítség! Emberek! Galambocskáim, mentsetek meg!

-- Hé, mit képzelsz? Koporsóval betámítani a vasúti ügyeletre, te átkozott hulla!

-- Beszélj, beszélj, mit akarsz? Ne bámulj úgy rám, az ég szerelmére!

-- Csak egy jegyecske kéne Moszkvába. A felvétel végett...

-- Írjatok ki neki! Első osztályút a nemzetközi expresszre. Csak már tűnjön el a szemem elől, szívbénulást kapok tőle.

-- Hogyan írjam?

-- Zernovo állomástól Moszkváig, ennek és ennek a csontváznak.

-- És a koporsó?

-- A koporsó teherfuvar!

-- Készen is volnánk, parancsolj.

-- Legalázatosabb köszönetem. Engedje meg, hogy megszorítsam a kezét.

-- Még csak az kéne! A kézfogás hatóságilag tilos.

-- Eriggy, galambocskám, könyörgök, szedd a lábad.

-- Ügyeletes, kísérd ki a hulla elvtársat!

1924


Forrás: Mihail Bulgakov: Guruló lakótér. Európa Könyvkiadó, Budapest/ Kárpáti Kiadó, Uzshorod, 1990.